Hoki történelem részese lehettem, avagy libabőr és büszkeség minden mennyiségben.
Indy Fuel-Iowa Heartlanders 2:4
Szóval miután végül nem jutottam el Columbusba, az utolsó állomás felé vettem az irányt Indianapolisba, egészen pontosan egyik külső részébe Fishersbe, mégpedig az Indy Fuel-Iowa Heartlenders mérkőzésre. Ugye az Iowaban játszik Hadobás Zétény, de hétközben láttam a hírt hogy Papp Kristóf is az ECHL-be igazolt szóval lázasan kerestem melyik csapatba és mikor megláttam a szívem vadul kezdett kalapálni. Nem hittem el, hogy ennyire szerencsés lehetek. Itt meg kell állnom egy pillanatra és köszönetet mondani Pintér Lalinak, aki többek közt az én kezemet is megfogta és magával vitt 88-ban vagy 89-ben életem első hoki meccsére. Soha nem gondoltam, hogy valaha NHL meccset nem hogy Stanley Cup final meccset látok, All-Star gálára eljutok vagy hogy látok 30 Carolina playoff meccset. Szóval ilyenkor mikor valami rendkívüli történik mindig gondolok rád és imádnám ha mellettem állnál és látnád amit én látok, szóval nincs szó ami leírja mennyire hálás vagyok neked Lali.
A csarnok a puszta közepén található, mellette egy IKEA. Látszik ezt a területet csak most kezdik kiépíteni, de szuper könnyű megtalálni. Parkolni az aréna mellett egy egyszerű applikácioval 10$. Kívülről úgy néz ki a csarnok mintegy raktár épület,semmi cicoma, egyszerű és praktikus. A jegy nem túl olcsó 43 dollár, de azt hiszem ezért akármennyit megadtam volna hogy láthassam hiszen amerikai jegén egyszerre 2 magyar fiú egy nagyon jó csapatban kergeti a korongot, ami ugye még soha sem történt meg. Belülről arra lettem figyelmes hogy minden nagyon szép és újnak tűnik, szóval egy gyors Google keresés és már értettem is miért. Az aréna 2024 novemberében került átadásra, 170 millió dollár ami kb 68 milliárd forint szóval a fehérvári arénával nagyjából azonos áron készült el, de itt 7500 férőhely van és miután most az építőiparban dolgoztam tudom hogy valószínűleg nem keresnek otthon annyit az emberek, szóval az otthoniról egyértelműen kiderül hogy túlárazott.
Node vissza a meccsre. Én meg nem láttam a fiúkat élőben játszani szóval nekem a játékuk teljesen újdonság. Zétény a kezdő ötösben kapott helyet, bár a hazai bemondó szerint ő Zeteni Hadoas, de ez nem számít mert én tudom hogy ő a miénk. Kristóf a harmadik, negyedik sorban szerepel és eltelik egy kis idő mire jégre kerül, mert emberelőny és emberhátránnyal indul a mérkőzés. Zétény minden szituációban a jégen, nagyon bíznak benne és ugye most látom őt először, szóval meglep milyen sokat dumál, ha bunyó van ott van a közepén és még a korong bedobásnál is dumál az ellenfél játékosának. A mérkőzés 14-dik percéig pedig megtörténik hogy a 24-es számú Papp és a 23-as Hadobás egyszerre van a jégen, belül akkorát robbanok hogy az csak na. A meccs jó és szoros, plusz az Iowa emberelőnyben és 4 a 4-re is gólt kap. A szurkolok belelkesednek, de végén behúzza a Heartlanders és nagyon jó benyomást keltenek.
A mérkőzés olyan 7 óra magasságban ér véget a hőmérő higanyszála kúszik rendesen lefelé, de a hátsó résznél észreveszem a buszt és megvárom a fiukat. Először Kristóf jön ki, gyors szia,szia és már szakmázunk is. Kiderül csak 5 meccset van itt mert lejár a vízuma és menni kell haza a válogatotthoz. Azt mondja a cél pedig jövőre visszajönni Amerikába, majd jön Zétény és már három magyar beszélget. Meglát minket az edző és kérdezi honnan ismerem a fiukat, majd bemutatkozunk és megköszöni hogy jöttem megnézni őket. Gyors jókívánságok és az utazás csúcspontjaként elkészül a fénykép a hideg indianapolisi éjszakában.
Az élménybeszámolót köszönjük Nagy Mikinek.
