Cincinnati Cyclones-Toledo Walleye 5-3
Ma egy rövidebb szakasz vár rám az úton Cincibe, de még így is 270 mérföld. Az idő még mindig szenzációs, de sajnos szombatra botrány lett, szóval a Columbusi Stadium Series kimarad, mert nincs annyi meleg ruhám és nagyjából mínusz 5-10 fokban rendeztek a mérkőzést ami nekem már túl sok, túl hideg.
De vissza Cincinnatibe … a város egy völgyben helyezkedik el, csodás a ég, ugye az Ohio folyó partján van a belváros és minden aréna szép sorban egymás mellett. Aki tud és teheti mindenképp nézze meg a Riverwalkon található Bengals stadiont, majd a Reds a baseball csapat otthonát (nincs baseball szezon még, de szuper jó kis túrát szerveznek) és mellette a Heritage Bank Center az ECHL-es csapat otthona. Idén nem túl jó a csapat,de itt kitartanak a szurkolók több mint 8000-en vagyunk. Az ECHL nagyon ritkán van fenn másodlagos jegy értékesítési felületen, szóval ide drágábban veszek jegyet mint egy NHL meccsre. Azértválasztottam ezt a meccset, mert ingyen baseball sapkát osztogatnak egy szponzor jóvoltából az első 3000 embernek, szóval már a kezdés előtt 1 órával a sorban toporgok. Bejutás egyszerű, nincs tülekedés, mindenki normális, majd ugye a Kelly Cup is utazik helyszínről helyszínre, lett is egy közös képem vele és hogy szuper legyen a nap, egy templom jóvoltából sálat is adnak, ha megadod a neved és telefonszámod. Itt ma 1 dolláros popcornnal és 5 dolláros sörrel csábítanak meg is leptem magam egy Coors Lighttal. A meccs paprikás, kőkemény hoki, rengeteg bunyó amit az elején engednek a játékvezetők, de a meccs második részétől már szét próbálják választani a feleket minél előbb, hogy a játék folytatódjon. Itt is ki kell emelnem a szüneteket és azt hogy az emberek mennyire részt vesznek benne. Iszonyatosan szuper a hangulat, a szpíker nagyon érti a dolgát igazi dzsembori hangulat alakul ki.
Miután a stadion a belvárosban van, itt is irány egy bár a meccs után. Egy kellemes cider társaságában eldöntöm, hogy nincs Columbus, de vasárnap életem egyik legjobb napja jön ám ez legyen a következő alkalom története …
Az élménybeszámolót köszönjük Nagy Mikinek.
