Svédországra 3 ok miatt került a választás. Egyrészt mivel nem jártam még ott, másrészt a Covidra adott reakciók engedékenysége okán ott volt lehetőség arra, hogy a nézők probléma nélkül bejussanak a csarnokba, harmadrészt pedig, hogy Galló Vilmos odaigazolt a nyáron és a közel 2 évvel korábban tervezett találkozó végre megvalósuljon. Az indulás előtt néhány héttel érdeklődtem emailben, hogy van-e lehetőség arra, hogy Galló nevével fémjelzett mezt tudjak vásárolni úgy, hogy nem postán küldik meg számomra, hanem a helyszínen veszem át. Egy nagyon kedves úriember (ha emlékem nem csal Hans Ylinentalo volt a neve) készségesen állt segítségemre. Az utazás előtt instagrammon Galló Vilmossal is megbeszéltem, hogy a mérkőzést követően tudunk-e találkozni. Az utazás könnyedén ment, Luleå egy kis város, de óriási hokiszeretettel. A mérkőzést azonban a nap folyamán későbbi időpontra helyezték át, mivel köd miatt az ellenfél csapat repülője nem tudott felszállni. A Växjö csapata így egy másik reptérre indult, hogy onnét elindulva érkezzen meg. A csarnok a város központjától 20-25 perc gyaloglással érhető el annak, aki szeret sétálni vagy 5 perc alatt is odaérhet, amennyiben a nem túl sűrűn járó buszok egyikét elcsípi. A csarnokba való bejutás problémamentes teljes mértékben, fényképezőgéppel semmi fennakadás nem volt. Első cél a szuvenír bolt volt, ahol Ylinentalo úr szeretettel és az új mezzel várt. Érdeklődött mindenféléről és beszélgetésünk során elmeséltem neki, hogy a mérkőzés után találkozni fogok Gallóval. Nagyon kedvesen a kezembe nyomott egy olyan filcet, amit kimondottan arra találtak ki, hogy mezre írjanak vele, így megkönnyítve az aláírás gyűjtésemet. A csarnok szerintem mind méretileg, mind belső elrendezésileg az egyik legjobb közé tartozik, ahol jártam. A hangulat óriási, mindenképpen a top3-ba tenném. A mérkőzés színvonala nagyon jó volt bár megvallom én kevésbé kedvelem ezt a túlzott biztonsági játékot, amit a svéd jégkorong képvisel. Galló mellett egyébként volt egy másik „ismerős” is a mérkőzésen, mert a Växjö kapuját Janis Kalnins védte, akit jól ismerhetünk még a Dunaújvárosból és a Fehérvár Mol ligás csapatából (és korábban Helsinkiből is). A mérkőzést követően kis várakozás után megtörtént a találkozós Gallóval. Aláírások és fotók is készültek a bő 20 perces teljesen baráti hangulatú beszélgetés során. A nap végén emailben mellékelve néhányat elmeséltem Ylinentalo úrnak, hogy sikeres volt a találkozó és még egyszer végtelen köszönetemet fejeztem ki neki azért, hogy megbízott bennem a mezvásárlás során (azaz, hogy valóban a helyszínen leszek az átvételhez) és hogy elősegítette az aláírás begyűjtését.
DGábor87
